Jó reggelt!

Van itt pár dolog Indiában, amit érdemes megtanulnom.

Ilyen pl. a time management (időgazdálkodás)... de, ha jobban belegondolok, ennek a fogalomnak itt semmi értelme :)

Hiába próbálok a jó kis porosz oktatásban nevelkedvén görcsösen időre odaérni bárhová, egyszerűen nem rajtam múlik, hogy fél órás vagy órás csúszásokkal tudom csak teljesíteni, amit elterveztem. Még egyelőre ki vagyok szolgáltatva az indiai társadalomnak.

Reggel pl. odamegyek a pékséghez, ahol az ebédemet (1 csirkés szendvics) akarom megrendelni. 9:57, a bolt még nincs nyitva. Hiába keresem a nyitvatartást. Itt olyan nincs. Visszaballagok a hotelbe, 20 perc miúlva vissza... már nyitva. 1 csirkés szendvics elkészítési ideje: 20 perc :) Hiába voltam ott 10-re, a szendvicsem 11 előttre lett kész. Így borítékolva volt, hogy adott nap sem érek oda a kórházba.

Ma ugyanabból a pékségből akartam rendelni (eddig 2x már sikerült), 10:01-kor kérem a recepciós srácot, hogy rendeljen nekem egyet. "Okay, ma'm!" Majd 2 perc múlva visszahív, hogy még nincsenek nyitva, kb. 1 óra múlva jönne a szendvicsem. Pff, ma sem érek oda 11-re odaérek a kórházba.. :p Majdnem 11 óra volt, mire egy másik helyről megjött az ebédem.

Majd jöhet az Uber téma (azaz fuvarrendelés neten).A másik kedvenc topicom :D

Hiába van kiírva, hogy 4 perc múlva jön. Kb. 3-4-szer egyeztetni a sofőrrel, hogy hol a pontos cím (mivel itt nincsenek utca/házszámok), persze malajalamul, mire a kocsi valóban megérkezik. És benne van a pakliban, hogy lemondja (mint ahogy először történt). És akkor újabb 15 perc kb., mire autóhoz juthatok.

Aztán 15 perc és már ott is vagyok a kórházban. (Az utakról majd később ;) )

Kicsit szégyenkezve, hogy 4 nap után még mindig nem tudtam pénzhez jutni, sem váltani... mondom a kis doki néninek, hogy ugyan nálam a tanfolyam ára, de dollárban... odaadom így, ha gondolják. A barátaim 4-szer ígérték, hogy beváltják nekem, de még mindig nem sikerült elintézni.

Nem baj, holnap hozzam rúpiában az árat... HÁH, gondoltam dejó! Legalább tényleg nekem kell majd beváltanom a dollárt. Még egy kihívás, amit végül is teljesíteni fogok, mert muszáj lesz :D (Az otthoni szorongásaim alapjáról  és önbizalomhiányról szintén később ;) )

És visszatérve arra, hogy miért is stresszelem magam ennyire az idő miatt:

az egy dolog, hogy 1 tanfolyamra illik időben odaérni... a másik fontos dolog az, hogy bár még nem említettem, de az utazásom 1. hetében dolgozom is. Home office-ból. Ezért nagyon hálás vagyok a cégemnek, de főleg a vezetőimnek és a csapatomnak, amiért megadták nekem a bizalmat és lehetőséget! És ezért mindenképp felelősségemnek érzem, hogy ugyanúgy teljesítsek, mintha otthon lennék!

Szóval amiatt vagyok stresszes, hogy időre be tudjak érni a telkókba, időre tudjak szállítani adatokat... nem mondhatom a német vezetőségnek, hogy bocsi, de nem nyitott ki Joseph péksége 10-kor vagy, hogy Ranjusha visszamondta a fuvaromat... :p :D

Úgyhogy itt most nagyon érzem a határvonalat Nyugat-Európa és India között... és azt is, hogy itt is "határmenti lány vagyok :D".

Mikor a szintén 1 német cégnek dolgozó indiai ismerősömnek írok, hogy bakker... nem értik meg, hogy sürgős!!! és sietek... csak annyit mond:

"Ye, time is an issue in India! :) ", szóval ez van. Ez itt egy issue (azaz tény, probléma) :D

Na, mindegy, majd beleszokom, hozzálazulok, csak a héten tudjak még időre teljesíteni hazafelé! :)

A teljesítésem végül is olyan sikeres volt, hogy 1 nap alatt sikerült a még hátralevő munkám 75%-át elvégezni! Sőt! Sikerrel... ugyanis le tudtam zárni nyitott jegyeket és a tesztjeimmel is haladtam. Ami Magyarországon is nagy szó, nem, hogy innen :D

Mikor megírtam a vezetőimnek, hogy úgy látszik jól lefutottak a tesztjeim és Bestanden lett (ami azt jelenti, hogy zöld minden és a management kezdhet örülni :D ) annyit válaszolt:

"Bestanden? Indiából? :o :D "

Szóval igen. Végül nincs ebben semmi meglepő... jók az indiai informatikusok ;) :D

Ma van az utolsó munkanapom, hétfőtől szabadágon vagyok.

Szóval már csak a mai nap volt necces, hogy hogyan tudok zsonglőrködni az ajurvéda kórház (tanfolyam) és a munkahelyem között. De mivel már itt ülök, jelentem ezt is "passed"-dal teljesítettem, azaz ez is sikerült :)

Kezdődhet a pénteki munka :)

Addig is pár pillanatkép a pénteki Indiáról :)

Kellemes napot mindenkinek :)

Pusszcsi :)

Reggeli után, tanfolyam előtt

Úton az ajurvéda kórházba, ahol tanulok.

Nem, nincs baleset sem vészhelyzet. Ez az alapállapot :D

Mondom én, hogy India tiszta szabadkai piac ;) :D

A mai sofőröm, Joseph ;) Cuki volt, 1 szót sem beszélt angolul. Én meg google translattel próbáltam vele kommunikálni. Szerintem kis sikerrel :)

Hm, mondjuk ezt a képet nézve eszembe jut, hogy anyukámék mindig arra tanítottak: idegen kocsiba be ne ülj!! :) Bocsi anyu, apu! :)

És egy kicsit más téma: 3 nap után vettem észe, hogy a hotelem udvarában banánfák vannak :D

És L. Viktor barátomnak nagyon sok boldog szülinapot kívánok Indiából! :) :) :* :* <3